2016. május 8., vasárnap

Interjú Török Máriával , a középiskolai osztályfőnökömmel!



Hol végezte tanárnő a középiskolai tanulmányit?
Ózdon születtem és Ózdon végeztem a középiskolai tanulmányaimat, az akkori nevén Közgazdasági Szakközépiskolában, ami jelenleg SZIKSZI.
Tetszene tudni mondani néhány gondolatot a középiskolai tanulmányokról?
Nyíregyházán magyar-könyvtári szakon végeztem, ezután Debrecenben folytattam felsőfokú tanulmányimat. Itt a Kossuth Lajos Tudományi Egyetemen magyar irodalom szakon végeztem, itt sajátítottam el a tanári pályához szükséges ismereteket. Ezeken felül rengeteg továbbképzésen vettem részt, például tanulásmódszertanból és számítógépes vizsgákat is szereztem.
Nehezek voltak-e ezek az évek?
Nos, elég ha megemlítem azt hogy  12-szeres túljelentkezés volt azon a szakon, ahová jelentkeztem. Akkoriban sokkal kevesebb segítség állt a diákok rendelkezésére mint napjainkban. Nem volt internet, mobiltelefon és fénymásolási lehetőség sem.  Komolyabb segítséget csak a könyvek és folyóiratok jelentettek tehát igen, rendkívül nehezek voltak ezek az évek, mindössze kilencen végeztünk.
Mik a tapasztalatai tanárnőnek a tanári pályával kapcsolatban az évek során, szeret-e tanítani?
A tanári pálya igencsak nagy felelősség. Fontos hogy hatékony, stabil tudást adj, erkölcsileg tiszta, becsületes és jóindulatú felnőtt emberré neveld a növendékeket. Véleményem szerint a tanári pálya talán a legnemesebb és legfontosabb feladat az összes többi foglalkozás közül. Nagy megtiszteltetés is egyben hiszen, felnőtt emberek bízzák ránk legféltettebb kincsüket, a gyermeküket, azzal a céllal hogy okos tiszta meglátású igaz embereket neveljünk belőlük.
Hogyan tetszik visszaemlékezni a korábbi évfolyamokra?
Kezdetben mindenki szorgalmasan tanult, ennek talán az is lehet az oka, akkoriban nem volt ekkora csábítás a technika. Rengetegen pedig azért is tanultak, hogy kitörjenek nyomorúságos helyzetükből , vagy hogy helyesbítsenek a szülőktől látott rossz példán. Manapság sokkal vátozatosabb a diákok összetétele, vannak akik ma is rendkívül jól teljesítenek és tanulni akarnak, ugyanakkor megnőtt a hanyag, tanulást elhanyagoló diákok száma is. Jelenleg értékválság van, a pénzszerzés és pozícióbetöltés vált elsődleges céllá tehát jó pár diák számára nem a tanulás jelenti a legfőbb célt. Természetesen, ma is vannak értékes tanulni vágyó, okos növendékek.
Ha lehetne, mégegyszer  ugyanezt a pályát tetszene-e választani?
Igen, hiszen nagyon szeretek tanítani. Szeretem a könyvtárosi pályát is, hiszen a könyvtárban egy másik oldalát ismerhetem meg a diákoknak, de a tanítás valahogy más. Az irodalom oktatása egy eszköz arra hogy felszínre hozzuk a tanulók belső, csiszolatlan értékeit. A nyelvtan pedig alapjául szolgál a többi tantárgynak is, tehát igen fontos. Nagyon szeretek osztályfőnöknek lenni, így más a kötődésem az iskolához. Ha az embernek van osztálya, akkor bizonyos értelemben nem csak ad, hanem kap is. Kap szeretetet, vidámságot, közösséget, és egyfajta nagyon erős kötődést.